Biztosan lesz döntés szerdán a kohéziós pénzek felfüggesztéséről

Az Európai Bizottság a szerdai ülésén javasolni fogja a kohéziós alapok pénzügyi kötelezettségvállalásainak befagyasztását január elsejétől – erősítette meg a korábbi értesüléseket egy uniós diplomata. Jelezte, hogy a Bizottság az erre vonatkozó javaslatát meg fogja tenni, de nem kizárt, hogy ebben még nem lesznek konkrét számok.
Az Európai Bizottság szerdai ülésének napirendjét összeállító tisztviselők hétfő délután megállapodtak abban, hogy a testület szerdán döntést hozhat a kohéziós alap magyarországi pénzügyi kötelezettségvállalásainak a felfüggesztéséről – erősítették meg Brüsszelben uniós források. Ezzel biztossá vált az, amiről hétfőn még csak lehetőség szintjén beszéltek. Egy szakértő ugyanakkor megjegyezte, nem kizárt, hogy a szerdán várható bizottsági javaslat nem tartalmaz még konkrét számokat arra nézve, hogy összegszerűen, vagy százalékosan mennyi pénzt tartson vissza Brüsszel.
 
Mindennek az előzménye, hogy Magyarország a 2004-es uniós csatlakozása óta nem teljesíti az Európai Unió költségvetési hiányra vonatkozó konvergenciakritériumát, ezért immáron nyolcadik éve túlzott deficiteljárás van érvényben Magyarország ellen. Mindez nem egyedülálló, jelenleg összesen 23 tagállammal szemben folyik eljárás. Abban a tekintetben viszont már egyedi a magyar helyzet, hogy Magyarország a tavalyi év végére sem teljesítette a Pénzügyminiszteri Tanács (ECOFIN) ajánlásait a hiány csökkentésére.
 
Az erről szóló megállapítást az Európai Bizottság január 11-i javaslatára január 24-én az Ecofin is megerősítette. Mivel Magyarország nem tagja az eurózónának, így nem lehet rá alkalmazni azokat az automatikus szankciókat, amelyeket a gazdasági koordináció megerősítéséről szóló hatos jogszabályi csomag tenne lehetővé. Az EU Alapszerződése szerint viszont a Bizottság javaslatára, és a Tanács minősített többségének igen szavazata után a következő év január elsejétől fel lehet függeszteni a kohéziós alap pénzügyi kötelezettségvállalásait egy tagállamban.
 
Ennek lehetőségét már a Bizottság január 11-i javaslatának ismertetésekor belengette a testület, uniós diplomaták pedig arról tájékoztattak, hogy a hatos jogszabályi csomag szellemében (amely éppen hogy nagyobb szigort, és automatikus, gyors szankciókat ígér az eurózóna tagállamoknak) nem is fog a Bizottság habozni a kohéziós alap kötelezettségvállalásainak befagyasztásáról szóló döntés meghozatalakor.
 
Bár a nyilatkozatokból hetekig úgy tűnt, hogy a szankció lehetséges belengetésével megelégszik a Bizottság, és mindezt kellő erejű „fenyegetésnek” tartja arra, hogy Magyarország radikális lépésekre szánja el magát a költségvetési konszolidáció kapcsán, de a testület most váratlanul mégis elővette a dossziét, és szerdán döntést is hozhat a kötelezettségvállalások felfüggesztésével.
 
A Bizottság tisztviselői szerint „minél előbb hozza meg az EU a döntést a szankcióról, annál több ideje marad a magyar kormánynak arra, hogy az év végéig megnyugtató intézkedéseket hozzon”. A felfüggesztés ugyanis csak 2013. január elsején lépne hatályba, és – mint hangsúlyozták – nem a kifizetésekre, hanem a kötelezettségvállalásokra lenne érvényes, tehát új projekteket nem lehetne indítani, a már megítélt beruházások forrásait kifizetné az EU ez esetben is.
 
A témát jól ismerő szakértők megjegyezték, ha a Bizottság olyan tervezetet fogadna el, amely ugyan a büntetést kilátásba helyezné, de annak összegszerű, vagy százalékos arányára nem is tenne javaslatot, a pénzügyminiszterek a márciusi ülésükön már konkrét számokat is rendelhetnének a döntéshez.
 
A hiány
 
A hatályban lévő szabályok szerint az uniós tagállamoknak GDP-arányosan 3% alatt kell tartaniuk a költségvetésük hiányát. Amely tagország ezt nem teljesíti, az ellen túlzott deficiteljárást folytat az Európai Bizottság, amelynek lényege, hogy a Tanáccsal egyetértésben hiánycsökkentő ajánlásokat ír elő a testület a tagállamnak, amelyeket határidőre teljesítenie kell. (A 2009-ben megszavazott ajánlásokat nem teljesítette Magyarország tavaly év végéig.)
 
Magyarország költségvetése 2011-ben 3% fölötti többlettel zárult, ezt azonban a Bizottság bizonyos egyszeri intézkedéseknek tudta be. A magyar kormány is elismerte, hogy mindez kizárólag a magánnyugdíjpénztári tagdíjak költségvetési becsatornázásának eredménye, és mint így, nem számít strukturális jellegű hiánycsökkentésnek. Bár a 3 százalékos kritériumnak a 2012-es költségvetés is meg fog felelni, legalábbis a kormány és a Bizottság előrejelzése szerint (2,7%-os lehet az idei hiány), Brüsszel számításai szerint viszont 2013-ban már ismét 3% fölött (3,25%) lehet az államháztartási deficit, és ezért – hiába a számszerű megfelelés – nem tartotta a Bizottság indokoltnak a deficiteljárás megszüntetését.
 
A kormány érvelése szerint mindössze 0,25 százalékpontos hiánycsökkentést kell végrehajtani az eredeti tervekhez képest az év végéig, és a kabinet tervei szerint ez meg is fog valósulni.

Magyar kormányzati illetékesek biztosak abban, hogy az ország végül egyetlen eurót sem fog elveszíteni a felfüggesztés miatt. Nevük elhallgatását kérő források újságíróknak nyilatkozva ezt részben arra alapozták, hogy a 2012-es büdzsében 2,6 százalékos strukturális kiigazításra kerül sor (igaz a Bizottság szerint ennek ellenére is csak az egyszeri intézkedésekkel együtt lesz 2012-ban 3 százalék alatt a hiány), a 2011 negyedik negyedévének növekedési adatai jobbak voltak a korábban vártnál, és a kormány – szerintük – már bejelentett a GDP 0,3-0,4 százalékának megfelelő kiigazítást. Egy illetékes ez alapján úgy vélte, hogy bár a felfüggesztést jogi szempontból nem lehetne kifogásolni, ám tartalmát tekintve nem szükségszerűen igazolható.

Eddigi hozzászólások (0)

  • Hírlevél
  • Legolvasottabb
  • Megosztva

Hírlevelünket csak előfizetőink olvashatják. Kérjük, jelentkezzen be itt.
Bővebb információ az előfizetésről itt.
Aktuális számunk témái:

  • Újra komoly dilemmában az EU a görög válság miatt
  • Nátrán: június lehet a hiteltárgyalások megkezdésének időpontja
  • Megállapodott a Tanács az új banki tőkekövetelményekről
  • Bal-jobboldali szembenállás az EP-ben a kettes csomag szavazásán
  • Kroes: az ET médiatörvényről szóló jelentése igazolja Brüsszel aggodalmait
  • Puhult Brüsszel álláspontja az agrárzöldítés ügyében
  • Igazságosabb autópálya-díjakat szorgalmaz a Bizottság
  • Ukrajna egyelőre nem közeledhet tovább az EU-hoz
  • A Bizottság szerint kedvező az új szomszédságpolitika mérlege
  • Magyarország is küld megfigyelőket Szíriába
Twitter
Facebook