A médiatörvényt is módosítja a kormány
Brüsszel, 2012. február 9.
Az Európa Tanács ajánlásainak megfelelően fogja a kormány átdolgozni a magyar médiatörvényt – jelentette be a miniszterelnök-helyettes Brüsszelben, a magyarországi helyzetről rendezett európai parlamenti meghallgatáson. A többszöri tisztázás ellenére is úgy tűnik, ellentmondás van Navracsics Tibor és Neelie Kroes bizottsági alelnök szavai között, utóbbi szerint ugyanis a miniszter csütörtök délelőtt még nem ezt ígérte neki.
Magyarország európai elkötelezettségét és demokratikus, jogállami működését hangoztatta a miniszterelnök helyettese az EP állampolgári jogi szakbizottságának meghallgatásán, amelyen négy és félórán keresztül tárgyaltak a képviselők, és a meghívott civilek a magyar helyzetről. Navracsics Tibor az ülésen bejelentette, Magyarország az Európai Tanács ajánlásainak megfelelően módosítani fogja a médiatörvényt.
Navracsics Tibor kijelentését apróbb szóváltás előzte meg a rendezvényen a miniszter és a médiaügyekért felelős EU-biztos között. Neelie Kroes ugyanis első felszólalóként elmondta: az Európai Bizottság „világossá tette Magyarország számára”, hogy a kormánynak a magyar médiaszabályozás teljeskörű felülvizsgálatát kell kérnie az Európa Tanácstól, a strasbourgi székhelyű szervezet véleményét és ajánlásait pedig a kabinetnek figyelembe kell vennie, és eszerint kell módosítania a médiatörvényt, valamint a kapcsolódó jogszabályokat.
Neelie Kroes hozzátette azt is, hogy a magyar kormányfő helyettese a kettejük csütörtök délelőtti találkozóján megígérte, hogy ez így is lesz. Navracsics Tibor viszont harmadik felszólalóként már arról beszélt, hogy az Alkotmánybíróság decemberi ítéletéből következő módosító indítványok készítése már az utolsó fázisban van, ezeket valóban el fogják küldeni Strasbourgba, és csak az Európa Tanács véleményét figyelembe véve fogják azokat a parlament elé terjeszteni.
A bizottsági alelnök a meghallgatáson többször is Navracsics Tibornak szegezte a kérdést, hogy hajlandó-e nyilvánosan is kijelenteni, hogy kérni fogja az Európa Tanács teljeskörű vizsgálatát a médiatörvényről, és eszerint módosítani a médiatörvényt. A kormányfő-helyettes igennel válaszolt, de csak akkor, ha a szervezet ajánlásai nem ütköznek a magyar alkotmányba. Minderre Neelie Kroes úgy reagált, „Miniszter Úr, ez nem az, amit néhány órája az irodámban ígért!”.
Navracsics Tibor erre azt mondta, „nem feltételezem az Európa Tanácsról, hogy alkotmányellenes ajánlást tesz Magyarországnak”. Hozzátette, „az Európa Tanács nem is tehet számunkra olyan kényszerkötelezettséget, ami a magyar alkotmánnyal ellentétes”. A meghallgatás után a BruxInfo kérdésére annyit pontosított, hogy a jelenleg készülő módosító indítványokat mindenképpen elküldik Strasbourgba, „ha pedig az Európa Tanács szeretné felülvizsgálni a magyar médiarendszert, akkor mi nem zárkózunk el ez elől”.
A bizottsági alelnök szavait több néppárti képviselő is méltatlannak nevezte, hangoztatva, hogy „hogyan várhatná el a Bizottság, hogy a magyar kormány előre megígérje egy olyan szöveg elfogadását, amit még nem is ismer senki?”. (Az Európa Tanács jelenleg is folyó vizsgálatait lásd később!)
Kroes: a demokrácia minőségével van baj
A bizottsági alelnök ismertette azt a három ügyet, amely kapcsán január 17-én kötelezettségszegési eljárás indult Magyarország ellen, de mint mondta, a magyar ügyet szélesebb perspektívában kell vizsgálni, hiszen „az aggályok a magyarországi demokrácia minőségéről és a politikai kultúráról szólnak”. Neelie Kroes kijelentette, Magyarországon veszély fenyegeti a sajtószabadságot, aminek szerinte komoly gazdasági jelentősége is van, hiszen „a befektetők tudni szeretnék, hogy teljes szabadságot élvez-e a magyar sajtó, jó lenne, ha a magyar kormány nem adna újabb benyomásokat nekik” – mondta Neelie Kroes.
Az EU-biztos emlékeztetett arra, hogy az Alkotmánybíróság tavaly decemberben a médiatörvény több pontját is alkotmányellenesnek nyilvánította, indoklásként pedig megállapította, hogy ezek a rendelkezések alkalmasak lehetnek arra, hogy a sajtószabadságot korlátozzák. Neelie Kroes azt sürgette, hogy a magyar kormány minél előbb hajtsa végre a testület ítéletét, és módosítsa a médiatörvényt.
Egy tanulmány megállapításait idézve sorolta, „a hatalom és a szankciók alkalmazásának koncentrálásával, és az új médiafelügyeletek felállításával a magyar médiatörvény messze túlmutat az európai gyakorlatokon és normákon”. Némiképp válaszul a korábbi bírálatokra, Neelie Kroes azt mondta, „nem legendák, hanem tények alapján állítom, hogy a törvény által kilátásba helyezett magas büntetések öncenzúrához vezethetnek, nem is muszáj ehhez kiszabni a büntetést”.
Jelezte, hogy azt várja a kormánytól, hogy nyilvánosan is elkötelezi magát a törvénymódosítások mellett, hiszen „a Bizottság addig nem lesz elégedett, amíg az összes aggályt nem kezeli Magyarország, méghozzá rendesen és teljeskörűen” – tette hozzá Neelie Kroes.
Navracsics: a kormány elkötelezett
A közigazgatási és igazságügyi miniszter azt ígérte, hogy megnyugtató megoldás születhet a médiaszabályozás kapcsán Magyarország és a Bizottság között. Navracsics Tibor szerint azzal kapcsolatban, hogy plurális-e a magyar média, érdemes megnézni, hogy a magyar sajtó hogyan, hányféleképpen értékelte Orbán Viktor január közepén, az EP strasbourgi ülésén mondott beszédét.
A politikus éppen a kormányfő európai parlamenti felszólalásával példázta Magyarország demokratikus elkötelezettségét: „tekintsék az ő strasbourgi, és az én mostani brüsszeli jelenlétemet is ennek bizonyítékának”. Navracsics Tibor elmondta, a kormány minden jogi kérdésben áll a szakmai viták elé, „de ne előítéletek, felszínes ismeretek, és politikai becsvágy alapján ítéljék meg az eseményeket, hanem szerezzenek még több információt” – kérte a kormányfő-helyettes a képviselőktől.
Navracsics Tibor szerint a magyar kormány az elmúlt másfél évben két tekintetben is bizonyította a demokratikus elkötelezettségét. Intézményi értelemben azzal, hogy az új alkotmánnyal, és a sarkalatos törvényekkel újraszervezte a jogrendszert, megtartva a fékek és ellensúlyok rendszerét. Szimbolikus értelemben pedig azzal, hogy „a kormánypárt elsőként küldött siketnéma és roma képviselőt az Európai Parlamentbe, emellett pedig a kormánypárti frakcióban a legnagyobb a roma képviselők aránya” – mondta Navracsics Tibor.
A folyamatban lévő kötelezettségszegési eljárási ügyekről szólva a miniszterelnök-helyettes elmondta, hogy az adatvédelmi hatóság még nagyobb függetlenségével kapcsolatban elkészült a törvénymódosítás szövege, szerinte nem is lesz gond, amikor a kabinet egyezteti majd a szöveget Brüsszellel.
A bírók nyugdíjkorhatárával összefüggésben kompromisszumos javaslatot dolgozott ki a kormány, amelyet hamarosan egyeztet majd az Európai Bizottsággal. Bár Navracsics Tibor nem beszélt ennek részleteiről, de a BruxInfo úgy tudja, egyfajta egyedi elbírálást tervez a kabinet a bírók nyugdíjbamenetelekor. Hozzátette, hogy ez alapvetően nem igazságszolgáltatási, hanem nyugdíjkérdés, és éppen az eddigi kedvezmények rendszerét szerették volna felszámolni.
Az igazságszolgáltatás függetlenségével kapcsolatban nem indult eljárás, ez ügyben csak információkat kért a Bizottság, a válaszra azonban ugyancsak február 17-ig van ideje a kormánynak. „Rövidesen el fogjuk küldeni a választ, nyitottak vagyunk a párbeszéd folytatására, és hogy adott esetben további információkat adjunk” – mondta Navracsics Tibor.
A négy és félórás vita alapvetően az európai parlamenti pártpolitikai erővonalak mentén zajlott: az Európai Néppárt képviselői továbbra is a magyar kormány és az Európai Bizottság között tartanák a magyar problémákat, szerintük ennek értékelése nem az Európai Parlamentbe való. A szocialista, liberális és zöldpárti képviselők viszont igyekeztek a legtöbb már ismert ponton kritikákat megfogalmazni.
A magyar néppárti képviselők szerint az EP kettős mércét alkalmaz, szerintük ugyanis az elmúlt években nem fordítottak ekkora figyelmet az általuk ennél sokkal komolyabbnak ítélt ügyekre, például a 2006-os budapesti rendőri fellépésre, és a 2009-es szlovák államnyelvtörvényre.
Az Európa Tanács vizsgálatai
Az Európa Tanács munkatársa a BruxInfónak elmondta, hogy jelenleg összesen nyolc magyar jogszabály jogi elemzését végzik, ebből három jogszabály vizsgálatára maga a magyar kormány kérte a strasbourgi szervezetet. Andrew Cutting elmondta, ha a kabinet megkéri őket további törvények elemzésére (ahogyan Navracsics Tibor utalt erre), „úgy ezt természetesen el is fogjuk végezni”.
Márciusra készül el az ET tanácsadó testülete az igazságszolgáltatás függetlenségét, és a vallásszabadság megteremtését célzó törvények vizsgálatával, előtte azonban két tényfeltáró misszió is érkezik majd Budapestre. Az egyiket február közepén az ET parlamenti közgyűlése küldi a magyar fővárosba az általános helyzet felmérésére, a másik pedig a hónap második felében a két említett jogszabályról gyűjt majd információkat a Velencei Bizottság számára.
Rövid hírek
Ajánlatunk
- Vizsgálja a Bizottság a cafeteria-rendszert
- Politikai alku vethetne véget a kötélhúzásnak Brüsszellel
- Brüsszel figyelmeztette a kormányt a nyugdíjtervek miatt
- Brüsszeli aggályok a magyar alkotmány végrehajtása miatt
- Két magyar ügyben is ítéletet hozott az Európai Bíróság
- Az alkotmány módosítását követeli az EP
Twitter
Facebook
 |  |
© Minden jog fenntartva! 2012 - BruxInfo
Kommenteléshez kérjük, lépjen be!
Ha Ön BruxInfo előfizető, lépjen be az oldalraAmennyiben Ön nem előfizetője a BruxInfo hírleveleinek, cikkeinkhez akkor is hozzászólhat Google-, Yahoo-, liveID-, Twitter-, Facebook-, vagy openID azonosítóval! Ide kattintva léphet be!
Eddigi hozzászólások (0)