Mégis foglalkozik Brüsszel a szlovák állampolgársági törvénnyel

Szlovákia álláspontját is meghallgatja az Európai Bizottság, azt követően nyilvánít majd véleményt a testület a szlovák állampolgársági törvényről – közölte a BruxInfóval a testület, miután a magyar közigazgatási- és igazságügyi miniszter azt mondta az állampolgársági ügyekért felelős EU-biztosnak, hogy a pozsonyi jogszabály sérti az Alapvető Jogi Chartát.
A magyar közigazgatási és igazságügyi miniszter szerint a szlovák állampolgársági törvény sérti a szabad identitásválasztás jogát, és így az Alapvető Jogi Charta rendelkezéseibe is ütközik. Navracsics Tibor szerda reggel közölte, kedd esti találkozójukon tudtára is adta mindezt az alapvető jogokért felelős EU-biztosnak, aki állítólag megígérte, hogy „ebből a szempontból is megvizsgálják a törvényt”.
 
Egy bizottsági forrás a BruxInfónak később azt mondta, hogy az Európai Bizottság előbb a szlovák felet is meghallgatja a kérdésben, és utána közli a véleményét. Ennek a formája egyelőre kétséges, hiszen korábban épp a testület mondta azt, hogy a magyar-szlovák állampolgársági probléma kétoldalú ügy, az EU-nak nincs kompetenciája állampolgársági kérdésekben.
 
Új elem viszont, hogy a magyar kormány nem állampolgársági kérdésként kezelné az ügyet, hanem egy alapvető jog megsértéseként. Navracsics Tibor újságíróknak kifejtette, „túl kell lépni azon, hogy ez a probléma kétoldalú, hiszen ha egy demokrácia megfosztja az állampolgárát az állampolgársági státuszától, akkor az már demokráciaprobléma”.
 
A közigazgatási és igazságügyi miniszter múlt héten levelet is írt Viviane Redingnek, amelyben kifejtette, hogy bár az állampolgársági kérdések szigorúan nemzeti hatáskörbe tartoznak, de Szlovákia szerinte a törvény alkalmazása során az Alapvető Jogi Charta rendelkezéseit sérti.
 
Az ügy előzménye az a jogi konfliktus, ami a két ország között kerekedett még tavaly. A 2010 nyarán hivatalba lépett magyar kormány egyik első intézkedéseként fogadta el az állampolgársági törvényt, amely lehetővé tette, hogy a határon túli magyarok felvegyék a magyar állampolgárságot. A szlovák kabinet erre válaszul megszüntette a kettős állampolgárság intézményét.
 
Ebből eredően szimbolikus jelentőségűvé vált Boldoghy Olivér felvidéki magyar esete, aki az új törvények alapján kérelmezte a magyar állampolgárságot, ennek nyomán meg is fosztották szlovák állampolgárságától. (Hétfői tájékoztatás szerint eddig már hat szlovákiai magyart idézett be a szlovák rendőrség, hogy adják le a Pozsony által kiállított okmányaikat, akik ezt mind megtagadták.)
 
Navracsics Tibor az általa aláírt levélben hangsúlyozza is, hogy olyan polgárokról van szó, akik az egész életüket azon a földön élték le, függetlenül attól, hogy a történelem során az különböző országokhoz tartozott. A miniszter megjegyzi, hogy mivel a statisztikák is alátámasztják, hogy magyar származásúakat fosztott meg Pozsony a szlovák állampolgárságuktól, a törvény alkalmazása egyértelműen diszkriminatív.
 
Jogi szempontból a helyzet zűrzavaros, és a BruxInfónak nyilatkozó bizottsági források egyelőre nem is kívánták megjósolni, hogy mi lehet a kimenetele a testület vizsgálatának, mint ahogy egyelőre azt sem látni, hogy pontosan mit fog vizsgálni Brüsszel.

Az Európa Tanács konzultatív testülete, a Velencei Bizottság korábban amellett foglalt állást, hogy az Alapjogi Charta előírásai közvetlenül nem alkalmazhatók egy nemzeti törvényben, mindez alapján kérdéses, hogy felelősségre lehet-e vonni egy tagországot, és ha igen, akkor hogyan, még abban az esetben is, ha egy törvénye nem felel meg a Charta betűjének, vagy szellemiségének.

Eddigi hozzászólások (0)

  • Hírlevél
  • Legolvasottabb
  • Megosztva

Hírlevelünket csak előfizetőink olvashatják. Kérjük, jelentkezzen be itt.
Bővebb információ az előfizetésről itt.
Aktuális számunk témái:

  • Újra komoly dilemmában az EU a görög válság miatt
  • Nátrán: június lehet a hiteltárgyalások megkezdésének időpontja
  • Megállapodott a Tanács az új banki tőkekövetelményekről
  • Bal-jobboldali szembenállás az EP-ben a kettes csomag szavazásán
  • Kroes: az ET médiatörvényről szóló jelentése igazolja Brüsszel aggodalmait
  • Puhult Brüsszel álláspontja az agrárzöldítés ügyében
  • Igazságosabb autópálya-díjakat szorgalmaz a Bizottság
  • Ukrajna egyelőre nem közeledhet tovább az EU-hoz
  • A Bizottság szerint kedvező az új szomszédságpolitika mérlege
  • Magyarország is küld megfigyelőket Szíriába
Twitter
Facebook