Magyarország nem hívja vissza konzultációra teheráni nagykövetét – jelentette be a külügyminiszter az uniós tárcavezetők brüsszeli ülése után. A külügyminiszterek újabb szankciókat hoztak a perzsa állam ellen, az olajembargó kérdésére januárban tér vissza a külügyi tanács.
Magyarország is elítéli a brit nagykövetség elleni iráni támadást, de egyelőre nem hívja vissza konzultációra teheráni nagykövetét – mondta a külügyminiszter az uniós külügyi tárcavezetők brüsszeli ülése után. Martonyi János elmondta, hogy a tagországok különbözőképpen közelítették meg a kérdést. Nagy-Britannia bezárta iráni képviseletét és kiutasította Londonból az iráni diplomatákat. Szolidaritásból több uniós tagország is hazarendelte a teheráni nagykövetét konzultációra, Magyarország viszont egyelőre nem.
Az ugyanakkor nincs kizárva, hogy a közeljövőben ezt mégis megteszi a kormány: „Nemzetközi jogsértések nagyon gyorsan kiválthatják részünkről is a hasonló reakciót” – fogalmazott Martonyi János. Hozzátette, ez praktikussági szempontból is megfontolandó, hiszen vannak tagországok, amelyek 20-25 fős nagykövetséget működtetnek Teheránban, míg mások (például Magyarország is) mindössze 3-4 diplomatát foglalkoztatnak az iráni fővárosban.
Az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője is elítélte azt, hogy iráni radikális csoportok kedden betörtek Nagy-Britannia teheráni nagykövetségére. Catherine Ashton elmondta, a támadás egyértelműen a diplomáciai kapcsolatok nemzetközi jogi szabályait lefektető bécsi konvenció megsértéseként értékelhető, s mint így, az egész Európai Unió elleni támadásnak tekintit a tagállamok a brit nagykövetség megtámadását.
A főképviselő jelezte, hogy egységes európai válasz helyett a tagállamok belátására lesz bízva, hogyan fejezik ki szolidaritásukat Londonnal, amire William Hague brit külügyminiszter kérte európai kollégáit.
Egyelőre nincs olajembargó
Az Európai Unió továbbra is aggódik az iráni nukleáris program folytatása miatt. A BruxInfónak nyilatkozó diplomaták szerint lényegében mindenki számára egyértelmű, hogy a perzsa állam atomfegyvert állít elő, vagy legalábbis erre törekszik. Ezt egyébként előrevetítette a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség is legutóbbi jelentésében, amelyben a nemzetközi szervezet is kifejezte aggodalmait az iráni atomprogram miatt.
Elsősorban emiatt határoztak úgy a külügyminiszterek, hogy szigorítják az Irán elleni szankciókat. A csütörtöki döntésük értelmében 143 vállalkozást, és 37 további személyt vettek fel az uniós szankciós listára. Eszerint a cégek és az iráni állampolgárok Európában tárolt vagyonát zárolni fogják az EU területén és Svájcban működő bankok, a nukleáris programhoz köthető 37 személy pedig a jövőben nem is kaphat uniós vízumot.
A külügyminiszterek egyelőre nem döntöttek olajembargó bevezetéséről Irán ellen. Martonyi János utalt arra, hogy a további szankciók kérdésére januári ülésükön térnek vissza a külügyminiszterek. Az Iránból származó olajimport tilalmát egyelőre sem Martonyi János, sem Catherine Ashton nem említette meg, a külügyminiszterek által elfogadott közlemény szerint viszont „a Tanács megfontolja további korlátozások bevezetését, amelyek elsősorban az iráni pénzügyi rendszerre lehetnek hatással, ezek elsősorban az iráni közlekedési és energiaszektort érinthetik”.
Diplomaták szerint az olajembargó kényes kérdés, és több tagországot is negatívan érintene az iráni olaj importjának a tilalma. Forrásaink szerint Írország, Málta, Ciprus és Görögország is tiltakozik az embargó ellen. A nehéz gazdasági helyzetben lévő Görögországot például azért rázná meg az importtilalom, mert Irán az egyetlen ország, amelynek nem kell közvetlenül az olajvásárláskor kifizetnie annak árát, így a legrosszabb esetben akár kőolaj nélkül is maradhatna Athén, ha az EU egységesen vezetne be embargót.
Kommenteléshez kérjük, lépjen be!
Ha Ön BruxInfo előfizető, lépjen be az oldalraAmennyiben Ön nem előfizetője a BruxInfo hírleveleinek, cikkeinkhez akkor is hozzászólhat Google-, Yahoo-, liveID-, Twitter-, Facebook-, vagy openID azonosítóval! Ide kattintva léphet be!
Eddigi hozzászólások (0)