Bővítené az EP a GMO-tiltás hivatkozási körét

Elsöprő többséggel, 548 igen, 84 nem szavazattal 31 tartózkodás mellett fogadta el az Európai Parlament a francia liberális Corinne Lepage jelentését a génmódosított növények köztermesztéséről. Az EP első olvasatban fogadta el a dokumentumot, amellyel lényegében támogatja az Európai Bizottság kezdeményezését a köztermesztés tilalmának tagállami meghatározásáról.

 

A testület tavaly nyáron mutatta be a jogszabály-javaslatát, amellyel véget kívánt vetni a szabályozással kapcsolatos, évek óta tartó politikai huzavonának. A Bizottság ötletének lényege, hogy a jövőben már ne a testület ítélhesse meg, hogy mely növényfajtákat lehet termeszteni az EU-ban, és melyeket nem, hanem a tagállamok szabadon dönthessék el, hogy a területükön lehet-e termeszteni genetikailag módosított szerkezetű növényeket, avagy sem. A Bizottság kikötötte, hogy a tagországok nem hivatkozhatnának egészségügyi és környezetvédelmi indokokra a tiltáskor vagy korlátozáskor.

 

Az Európai Parlament az elfogadott jelentésében azt javasolta, hogy a tagországok legalább környezetvédelmi indokokra hivatkozhassanak. Ilyen indokok lehetnének az EP szerint a növényvédő szerekkel szembeni ellenállóképesség, a biológiai sokféleség megőrzése, vagy a megfelelő adatok hiánya azzal kapcsolatban, hogy a génmódosított növények termesztésének milyen negatív következményei lehetnek a környezetre.

 

Corinne Lepage Strasbourgban azt mondta, az EP nem elkötelezett a GMO-termesztés mellett, vagy ellen, pusztán világos jogi helyzetet akar teremteni, és egyértelművé tenni a génmódosított szervezetek szabályozását. A szembenálló felek közül azonban mégis sokkal inkább a GMO-ellenes blokknak kedvez az EP álláspontja, ezzel ugyanis könnyebb lenne érvelnie egy tagországnak a tiltás mellett.

 

A jelenleg hatályos 2001-es irányelv lényegében engedélyezi az Európai Unió területén a módosított génszerkezetű növények köztermesztését, amennyiben hatástanulmányok igazolják, hogy az nem ártalmas az egészségre, és nem káros a környezetre, valamint más fajokra. A végső szót az Európai Bizottság, és az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság mondja ki. Jelenleg két génmódosított növényfaj termesztése is engedélyezett.

A direktíva azonban tartalmaz egy olyan védzáradékot, amely alapján a tagállamoknak joguk van megtiltaniuk a területükön a GMO-k köztermesztését, ezt hat tagállam, Ausztria, Franciaország, Görögország, Magyarország, Németország és Luxemburg meg is teszi, mégpedig környezetvédelmi és egészségügyi indokokra hivatkozva.

 

A Bizottság javaslata – bár a tagállami szabadság látszatát keltve, de a környezetvédelmi és egészségügyi indokokra hivatkozás lehetőségét kizárva – éppen hogy megnehezítené a GMO-ellenes tagországok helyzetét.

 

Az Európai Parlament szerint nemcsak emiatt kellene lehetővé tenni a környezetvédelmi indokok figyelembe vételét. Corinne Lepage Strasbourgban azt mondta, ha a GMO-t majdan tiltó tagországok hivatkozhatnának a klasszikus környezetkárosító okokra, könnyebben érvelhetnének a Kereskedelmi Világszervezettel folytatandó esetleges vitában, félő ugyanis, hogy a WTO azonnal szabályellenesnek minősítené a GMO köztermesztésének tiltását.

 

A jogszabály vitája a Tanácsban folytatódik.

 

A Greenpeace közleményben üdvözölte az EP döntését, felhívta viszont a figyelmet arra, hogy a nemzeti tiltás nem helyettesítheti a biztonságos uniós vizsgálatokat. Az EP megváltoztatta a jogszabályban alkalmazott jogalapot (kereskedelemről környezetvédelemre), ami a nemzetközi szervezet szerint nagyobb védelmet adhat a tagállamoknak egy esetleges bírósági perben is.

 

A Greenpeace szerint az EP által elfogadott módosítások nagyobb információközlésre ösztönöznék a gyártókat, és növelnék a független kutatóintézetek vizsgálódási lehetőségeit is.