Az EP elfogadta a magyar elnökségi programot

Az Európai Parlament szerdán egyöntetűen támogatta és elfogadta a magyar soros elnökség programját. A magyar kormányfő „az elmúlt húsz év legnehezebb esztendejének” nevezte 2011-et, amelynek legfőbb kihívásának bevezető előadásában az eladósodottságot nevezte. A tagállamok „irdatlan adósságtömege kezdi ki, és emészti fel Európa erejének legnagyobb részét, ezért Magyarország, az Európai Unió Tanácsának soros elnökeként elsősorban ennek csökkentésén fog dolgozni. Orbán Viktor Strasbourgban, az Európai Parlament plenáris ülésén azt mondta, az adósságtömeg most a legnagyobb hátráltató erő, ezt pedig most egy dologgal lehet legyőzni: munkával. Ennek megfelelően az elnökség a munkahelyteremtést tartja majd szem előtt az európai gazdasági jogszabályok megalkotásánál.

Magyarország emellett az euró stabilitását és a gazdasági kormányzás jogi alapjainak a megteremtését tartja a legfontosabbnak. A miniszterelnök reményét fejezte ki, hogy az uniós intézmények június végéig elfogadhatják azt a hat jogszabályt, amely a tagállami gazdaságpolitikák összehangolásához szükséges. Ennek kapcsán Orbán Viktor kérte az Európai Parlament segítségét is. „Az Európai Tanács által kijelölt irány jó: jöjjön létre az alapszerződés-módosítás, és álljon fel minél előbb az állandó válságkezelő mechanizmus” – mondta a kormányfő.

A magyar elnökség a következő öt és fél hónapban az egységes piac kiterjesztésén is dolgozni fog, amely a miniszterelnök szerint a gazdasági növekedés egyik forrása. Emellett prioritás lesz az észak-déli energiaelosztó folyosó kiépítése (aminek az utolsó előtti fontos láncszemeként jövő héten kétoldalú megállapodást ír alá a kormányfő szlovák kollégájával); egy uniós roma keretstratégia elfogadása még ebben a félévben; a csatlakozási szerződés aláírása Horvátországgal; a meglévő viták ellenére Románia és Bulgária minél előbbi csatlakozása a Schengen-övezethez.

A kormány azon is dolgozni fog, hogy 2011 végéig jogilag kötelező érvényű klímavédelmi megállapodást hozzanak tető alá, valamint hogy az Európai Unió közös állásfoglalást adjon ki a vallásszabadságról, és ítélje el a keresztények üldözését.

Orbán Viktor zárszavában szükségesnek és hosszú távon elkerülhetetlennek nevezte egy egységes euróalapú kötvénypiac megteremtését – mint fogalmazott, a spekulánsok ma nem az Uniót támadják, hanem az unión belüli huszonhétféle kötvénypiacon egyes országokat támadnak -, és az elnökség a következő félévben eszerint fog dolgozni. A kormányfő óva intett ugyanakkor attól, hogy a tagállamok ezzel spórolják meg a strukturális reformokat, tehát azt javasolta, hogy a szükséges átalakítások után vezessen csak be az EU az eurókötvényeket.

Az Európai Bizottság elnöke a felszólalásában a támogatásáról biztosította a magyar elnökséget. José Manuel Barroso azt mondta, különösen nagy felelősség nehezedik most Magyarországra, a nehéz gazdasági helyzetben ugyanis példátlan egységet kell teremteni. A politikus bizakodással tekint a következő félév elé, és hangsúlyozta, fontos és elengedhetetlen, hogy erős partnerségben működjenek egymással együtt a tagállamok és az uniós intézmények.

(A többórás parázs vita javarészt a médiatörvényről folyt, erről lásd külön cikkünket.)