Németországban él a legtöbb külföldi

Tavaly január elsején 31,9 millió külföldi élt az EU-ban, közülük 11,9 millió (azaz a külföldiek több mint harmada, egészen pontosan 37 százaléka) egy másik uniós tagország állampolgára volt – derül ki az EU statisztikai hivatalának, az Eurostatnak kedden ismertetett adataiból. A többiek az Unión kívülről érkeztek, főként Európából (7,2 millió), Afrikából (4,9 millió), Ázsiából (4 millió) és az amerikai kontinensről (3,3 millió). Mindez azt is jelenti, hogy a külföldiek ebben az időben a Huszonhetek lakosságának 6,4 százalékát adták.

Az Eurostat jelentéséből kiderül az is, hogy 2009-ben az EU-n belül a külföldiek a legnagyobb számban Németországban (7,2 millió), Spanyolországban (5,7 millió), Nagy-Britanniában (2008-ban 4 millió), Olaszországban (3,9 millió) és Franciaországban (3,7 millió) éltek. Mindent összevetve a külföldiek több mint 75 százaléka ezeket az országokat választotta.

A lakosság számához viszonyítva ugyanakkor a külföldiek aránya Luxemburgban volt a legmagasabb (ez a szám az ottani lakosság 44 százalékát tette ki), de szintén magas értéket mértek Lettországban (18%), Cipruson és Észtországban (16-16%), Spanyolországban (12%), Írországban (11%) és Ausztriában (10%). Lengyelországban, Romániában, Bulgáriában és Szlovákiában ugyanakkor a külföldiek aránya még az 1 százalékot sem érte el.

Az uniós állampolgárok közül a legnagyobb számban a románok (2 millió, illetve az EU-ban élő külföldiek 6 százaléka), a lengyelek (1,5 millió vagy 5%), az olaszok (1,3 millió vagy 4%) és a portugálok (1 millió vagy 3%) éltek egy másik EU-tagállamban. Az Unión kívülről a legnagyobb számban a törökök (2,4 millió vagy 8%), a marokkóiak (1,8 millió vagy 6%) és az albánok (1 millió vagy 3%) költöztek a Huszonhetek valamelyikébe.

A felmérésből kiderül az is, hogy 2009-ben az EU-ban élő külföldiek életkorukat tekintve sokkal fiatalabbak voltak, mint a befogadó országok átlaga (34,3 átlagév szemben a 41,2-vel) – kivételt képezett ez alól Észtország, Lettország és Lengyelország. A legnagyobb különbséget Olaszországban (32,3 év szemben a 43,9-cel), Finnországban (33 év szemben a 42,1-gyel) és Dániában (32,1 év szemben a 41-gyel) mérték.

Magyarországon a vizsgált időszakban 186 ezer külföldi élt (egészen pontosan 186,4 ezer, ami a teljes lakosság 1,9 százalékát tette ki). A nagy többség (109,8 ezer vagy 1,1%) más EU-tagállamból érkezett, a többiek pedig az Unión kívülről (76,6 ezer vagy 0,8%). Hazánkra is igaz, hogy a külföldiek átlagéletkora (37,4 év) valamivel alacsonyabb, mint honfitársainké (39,7 év).