Nem változtatnak álláspontjukon a koszovói „különutasok”

Brüsszel, 2010. július 29.
A különutas álláspontot képviselő öt uniós tagállam a hágai nemzetközi bíróság jogi véleménye ellenére is fenntartja a Koszovó el nem ismerésére vonatkozó álláspontját – derült ki az EU27-ek külügyminisztereinek hétfői találkozóján.

Nem hatotta meg a hágai nemzetközi bíróság Szerbia számára kedvezőtlen véleménye azt az öt uniós tagállamot, amelyik eddig megtagadta Koszovó diplomáciai elismerését. Az EU27-ek hétfői tanácsülésén Ciprus, Görögország, Románia, Spanyolország és Szlovákia külügyminiszterei egyöntetűen úgy fogalmaztak, hogy a múlt heti hágai döntés sem változtat álláspontjukon, vagyis nem ismerik el a független Koszovót. Emlékezetes, hogy a taláros testület tanácsadó véleménye szerint Koszovó nem sértette meg a nemzetközi jogot, amikor 2008-ban kikiáltotta függetlenségét Szerbiától. A bírósági állásfoglalást Szerbia kezdeményezte abban a reményben, hogy egy számára pozitív döntéssel az ENSZ Közgyűlése előtt valahogyan visszafordíthatja a koszovói elszakadást.

Martonyi János, a magyar diplomácia vezetője felszólalásában azt hangsúlyozta, hogy megítélése szerint a bírósági állásfoglalással a jogi vita lezárult és értelmetlen a státuszról beszélni. A külügyminiszter egyúttal úgy vélte, hogy egyes országok nyilatkozataival szemben a koszovói ügyben megfogalmazott bírósági vélemény nem teremt precedenst és automatikusan nem következik belőle hasonló szentesítés esetleges más, függetlenség kikiáltásával összefüggő ügyekben. „Koszovó esetében a bíróság megállapította, hogy nem volt olyan különleges tilalom, ami gátját szabta volna a függetlenség kikiáltásának” – mutatott rá Martonyi.

A külügyminiszter arra is felhívta a figyelmet, hogy az öt uniós tagország elutasító álláspontja ellenére is jelezte, hogy továbbra is készek kompromisszumra, aminek már jelét is adták, amikor hozzájárultak ahhoz, hogy Ashton főképviselő az EU27-ek nevében reagáljon egy külön nyilatkozatban a hágai döntésre.

A magyar diplomácia feje ugyanakkor azt is fontosnak tartotta hangsúlyozni, hogy „különleges empátiára van szükség Szerbiával szemben”, hogy az ország megeméssze a történteket, amihez idő kell. Martonyi ezzel kapcsolatban a Szerbiával kötött stabilizációs és társulási egyezmény gyors magyarországi ratifikációját sürgette. Mások, így Mikulás Dzurinda, az új szlovák külügyminiszter arra sürgetett, hogy az Európai Bizottság minél előbb készítse el hivatalos véleményét (az úgynevezett avis-t) válaszul a szerb tagfelvételi kérelemre. Dzurinda sajtótájékoztatóján érzékeltette, hogy megítélése szerint Szerbiának nem éppen ugyanaz a bánásmód jutott osztályrészül, mint Izlandnak, amelynek esetében jóval gyorsabb volt a bizottsági reakció.

Catherine Ashton sajtótájékozatóján megismételte, hogy szerinte a hágai bírósági döntés „nagyon világos és önmagáért beszél”. Hozzátette, hogy párbeszédre sürgette Pristinát és Belgrádot, annak szem előtt tartásával, hogy a két ország jövője az Európai Unióban van.

Eddigi hozzászólások (0)

Twitter
Facebook