Izland nem megy feltartott kézzel az EU-val ősszel kezdendő felvételi tárgyalásokra – derült ki a tárgyalások keddi hivatalos megnyitóján, ahol az izlandi külügyminiszter országa stratégiai jelentőségére is felhívta uniós tárgyalópartnerei figyelmét.
Izland mindenekelőtt tartós, hosszú távú biztonságra számít az EU-tagságtól – közölte az izlandi külügyminiszter kedden a csatlakozási tárgyalások hivatalos megnyitása alkalmából.
A nyitó ceremóniára alig egy nappal azt követően került sor, hogy az uniós külügyminiszterek áldásukat adták a tárgyalási keretre. Oscar Scarpedinsson az eseményt követő sajtótájékoztatón hangsúlyozta, hogy országa csatlakozási kérelmének benyújtására már évekkel ezelőtt megérett a helyzet. Úgy vélte, hogy az izlandi pénzügyi rendszer 2008-as drámai összeomlása is elkerülhető lett volna, ha a szigetország az Európai Unió tagja lett volna. „A mai nap az ünnepé. Európához tartozunk” – jelentette ki az izlandi külügyminiszter, aki ugyanakkor országa geopolitikai jelentőségéről is igyekezett meggyőzni uniós tárgyalópartnereit. Ezzel kapcsolatban elsőként említette az északi-sarki jégtakaró olvadását, amely új közlekedési útvonalakat nyit meg az északi tengereken és felértékeli Izland szerepét. De Scarpedinsson szerint az EU ugyancsak sokat tanulhat a geotermikus (és a megújuló) energiaforrások terén, amelyek kiaknázásában Izland piacvezető.
Az izlandi diplomácia vezetője tisztában van azzal, hogy miként Stefan Füle bővítési biztos fogalmazott, a tárgyalás annak ellenére sem lesz sétagalopp, hogy a szigetország az Európai Gazdasági Térség tagjaként az uniós joganyag jelentős részét már átvette és alkalmazza. Az egyik kemény diónak számító kérdés annak tisztázása, hogy Reykjavík fizet-e kártérítést Nagy-Britanniának és Hollandiának cserébe azért, mert a két ország kormánya kártalanította az izlandi Icesave bankban betétekkel rendelkező brit és holland betétesek tízezreit, miután Izland a bankrendszer összeomlásakor befagyasztotta a számlákat. Bár az izlandi kormány tett egy ilyen ígéretet, a szigetország lakosai népszavazáson a döntés ellen fordultak. Scarpedinsson egy erre vonatkozó újságírói kérdésre európai politikusokat idézett, mondván, hogy kétoldalú vitáról van szó, amely elvileg nem akadályozhatja a felvételi tárgyalásokat. A külügyminiszter ugyanakkor elismerte, hogy nem olyan naiv, hogy elhiggye, az Icesave ügye egy ponton nem gátolhatja az előrehaladást a tárgyalásokon.
Egy másik, különösen érzékeny témáról, a halászatról szólva, emlékeztetett arra, hogy Izland láthatóan az EU-val szemben fenntartható módon rendezi a kérdést és az EU kreatív képességeire apellált, hogy a tárgyalásokon mindenki számára elfogadhatóm kompromisszumos megoldást találnak. Stefan Füle bővítési biztos fontosnak tartotta leszögezni, hogy a tárgyalásokat a közösségi joganyag alapján folytatják és állandó felmentésre (mentességre) nincs lehetőség a tárgyalásokon.
„A bálnavadászat nem jelent problémát” – közölte a hallgatóság némi meghökkenésére az izlandi diplomácia feje, aki védelmébe vette a bálnavadászat helyi gyakorlatát, amelyet az izlandi hagyományok részének nevezett. Scarpedinsson kifogásolta, hogy előre, még a tárgyalások előtt megmondják Izlandnak, hogy be kell tiltania a bálnavadászatot, ahogy azt a Föld legtöbb országa teszi. Ugyanakkor úgy vélte, hogy a tárgyalások során megtalálják majd a mindenki számára elfogadható megoldást.
Stefan Füle aggodalmának adott hangot amiatt, hogy Izlandon jelenleg rosszul áll a csatlakozás támogatottsága a lakosság körében. Az izlandi külügyminiszter válaszul emlékeztetett arra, hogy Horvátországban is a korábbi 80 százalékról 34 százalékra esett vissza az uniós tagság támogatottsága. Úgy vélte, hogy a tárgyalások eredményei majd meggyőzik honfitársait arról, hogy érdemes a belépésre szavazni. Izlandon a tárgyalások lezárását követően referendumon döntenek majd a csatlakozásról.
Stefan Füle elmondta, hogy a tárgyalások első szakasza, a joganyagok összevetése (screening) novemberben veszi majd kezdetét és várhatóan 2011 nyaráig tart majd. Ez nem zárja ki azt – tette hozzá -, hogy egyes fejezeteket még az átvilágítás alatt megnyissanak. Sem ő, sem Steven Vanackere, a soros elnökséget adó Belgium külügyminisztere nem kívánt találgatásokba bocsátkozni arról, hogy meddig tarthatnak a tárgyalások, illetve Izland mikor csatlakozhat. „Ez nem időpontokról szól. A tárgyalásokon mindenki érdeme szerint halad előre” – jelentette ki a belga külügyminiszter, aki szerint az izlandi tárgyalások megkezdésének is az a világos üzenete, hogy nincs bővítési fáradtság az EU-ban, és megvan az akarat az előrelépésre.
Martonyi János magyar külügyminiszter a magyar sajtónak nyilatkozva még hétfőn úgy vélte, hogy „az Izland felvételéről folytatandó tárgyalásokat a bővítés általános dinamikájába kell belehelyezni”. A magyar diplomácia vezetője arra számít, hogy az érdemi tárgyalások a magyar elnökség alatt, 2011 első felében indulnak majd meg az északi állammal és a horvát csatlakozási tárgyalások időben előbb befejeződnek majd, legkésőbb a magyar elnökség alatt (a tárgyalások első szakaszában az izlandi törvényeket fejezetről-fejezetre összehasonlítják majd az uniós joganyaggal, az acquis communautaire-rel – a szerk.). A külügyminiszter emlékeztetett arra, hogy Izland annyira jól áll a csatlakozási feltételek teljesítésével, hogy „22 fejezetet tulajdonképpen nem is kell kinyitni majd”. Egyúttal rámutatott, hogy több ismert vitás kérdés is napirendre kerül majd, így a halászati ügyek, a bálnavadászat és az agrártámogatások kérdése, továbbá az Icesave bank hoppon maradt külföldi betéteseinek ügye.
Twitter
Kommenteléshez kérjük, lépjen be!
Ha Ön BruxInfo előfizető, lépjen be az oldalraAmennyiben Ön nem előfizetője a BruxInfo hírleveleinek, cikkeinkhez akkor is hozzászólhat Google-, Yahoo-, liveID-, Twitter-, Facebook-, vagy openID azonosítóval! Ide kattintva léphet be!
Eddigi hozzászólások (0)