Immáron félmilliárd ember él az EU-ban

Brüsszel, 2010. július 29.
Míg a Huszonhetekben az utóbbi egy évben valamelyest növekedett a népesség száma, az egyik legnagyobb visszaesést Magyarországon mérték. Az évek óta tartó trend továbbra is tartja magát: hazánkban még mindig kevés gyerek születik, a halálozási ráta pedig az egyik legmagasabb az EU-ban.

Míg az EU területén 2009. január elsején az EU lakosainak a száma alulról súrolta a félmilliárdot (499,7 millió), addig egy évre rá már túl is lépte azt és elérte az 501,1 milliót. Az Eurostat most nyilvánosságra hozott jelentése szerint a növekedés éves mértéke ezer főre vetítve 2,7 volt, amely a 0,5 milliós természetes növekedésnek, illetve a 0,9 milliós nettó migrációnak tudható be.

A legmagasabb születési rátát Írország (16,8%), Nagy-Britannia (12.8%) és Franciaország (12,7%) produkálta, a legkevesebb gyerek azonban Németországban (7,9%), Ausztriában (9,1%) és Portugáliában (9,4%) született. Szintén alacsony volt a születési ráta Olaszországban (9,5%), Lettországban és Magyarországon (9,6-9,6%). A statisztikai adatok szerint 2009-ben a Huszonhetekben 5,4 millió gyermek jött a világra. A nyers születési arányszám ezer főre kivetítve 10,7 volt, ami némi visszaesést jelent a 2008-as adatokhoz képest (10,9).

Tavaly a Huszonhetek területén 4,8 millió halálesetet regisztráltak. A nyers halálozási arányszám ezer főre vetítve 9,7 volt, ami megegyezett a 2008-as adattal. A legtöbb ember Bulgáriában (14,2%), Lettországban (13,3%), Magyarországon (13%) és Litvániában veszítette életét (12,6%), a legalacsonyabb azonban Írországban (6,6%), Cipruson (6,7%), Luxemburgban (7,3‰) és Máltán volt a halálozási ráta (7,8%).

Mindezeket összevetve a népesség legmagasabb természetes növekedését Írországban mérték (+10,2%), ami jóval meghaladta az utána következő ciprusi (+5,5%), franciaországi (+4.3%), luxemburgi (+4%) és nagy-britanniai (+3,7%) értékeket. Összesen tíz tagállam könyvelhetett el úgymond negatív természetes növekedést, a legnagyobb visszaesést pedig közülük is Bulgária és Lettország (-3,6%), Magyarország (-3,4%) és Németország (-2,3%) produkálta.

Tavaly egyébként a Huszonhetek népességnövekedésének 60 százaléka migrációs eredetű volt. Relatív értelemben a legnagyobb nettó beáramlás Luxemburgban (+13,2%), Svédországban (+6,7%), Szlovéniában (+5,8%), Olaszországban (+5,3%) és Belgiumban (+5,1%) volt, a legmagasabb nettó kiáramlást Írországban (-9%) és Litvániában (-4,6%) tapasztalták.

Az Eurostat összességében úgy találta, hogy a lélekszám 19 uniós tagállamban nőtt, nyolcban pedig csökkent. A legnagyobb relatív növekedést Luxemburgban (+17,2%), Svédországban (+9,1%), Szlovéniában (+7,2%), Belgiumban (+7,1%) és Nagy-Britanniában (+6,7%), a legnagyobb csökkenést pedig Litvániában (-6,2%), Lettországban (-5,7%), Bulgáriában (-5,6%) és Németországban (-2,5%) mérték.

Az Eurostat adatai szerint Magyarország lakosainak száma tavaly január elsején 10,031 millió volt, idén januárra azonban ez a szám 10,013 millióra csökkent. Míg ezer főre kivetítve az élveszületések száma hazánkban 2009-ben 96 volt, addig a halálozások száma elérte a 130-at. A nettó migrációs ráta a vizsgált időszakban 16/1000 fő volt.

Eddigi hozzászólások (0)

Twitter
Facebook