Cameron beültetné végre az uniós sátorba a törököket

Brit miniszterelnökként tett első törökországi látogatásán David Cameron gondoskodott róla, hogy sokak számára emlékezetes maradjon a vizit. A tory kormányfő ugyanis teljes mellszélességgel kiállt a török EU-csatlakozás mellett, ami alapvetően nem lenne meglepő, hiszen Nagy-Britannia hagyományosan azt a nézetet vallja, hogy a törököknek az Unióban van a helyük. Ennél sokkal nagyobb feltűnést keltett azonban, hogy Cameron élesen bírálta Franciaországot és Németországot, amiért ellenzik Törökország belépést az uniós klubba.

„Ha arra gondolok, hogy NATO-szövetségesként mit tett Törökország Európa védelméért, és mit tesz jelenleg is Afganisztánban az európai szövetségesekkel együtt, akkor dühös leszek, hogy az Önöknek az EU-tagsághoz vezető útját ily módon meghiúsíthatják” – idézte az EUobserver a brit miniszterelnököt. „Azt gondolom, helytelen azt mondani, hogy Törökország őrizheti a tábort, de nem ülhet be a sátorba” – tette még érzékletesebbé álláspontját Cameron. Szerinte egyébként a törökök EU-csatlakozása nem csak a közösség globális súlyát növelné, de hozzájárulna gazdasági növekedéséhez, és befolyással lenne a közel-keleti biztonságra is.

Cameron bírálta azokat is, akik a világtörténelmet „a civilizációk összecsapásának prizmáján” keresztül szemlélik, valamint a török csatlakozást – az ország muszlim lakossága miatt – egyfajta fenyegetésként értelmezik. „Ők azt gondolják, hogy Törökországnak választania kell a Kelet és a Nyugat között, és azt, hogy mindkettő választása nem jelent opciót” – tette hozzá. A török tagság elodázására felhozott gazdasági érvekre (miszerint az EU a válság miatt jelen pillanatban nem engedheti meg magának a törökök felvételét) a brit miniszterelnök kérdések egész sorával próbált tromfolni.

„Azt kérdezem magamtól: melyik európai ország növekedett 11 százalékkal ez év elején? Melyik ország lesz 2050-re Európa második legnagyobb gazdasága? Melyik európai országnak van több fiatalja, mint bármelyiknek a 27 EU-tagállam közül?” – sorolta Cameron, aki ugyanakkor némi bírálatot is megfogalmazott, már ami az emberi jogok és a demokrácia törökországi helyzetét illeti, és a reformok „agresszív” végigvitelére sürgette a törököket.

Törökország 2005-ben kezdte meg a csatlakozási tárgyalásokat az EU-val. Ám a folyamat csigalassúsággal halad előre, részben amiatt, mert a török vezetés a mai napig nem hajlandó végrehajtani az uniós tagokkal kötött vámmegállapodást, azaz megnyitni tengeri és légi kikötőit a ciprusi járművek előtt. A 35 fejezetből Törökország eddig tizenhármat nyitott meg, és egyet zárt le ideiglenesen.

Kapcsolódó cikkek

Ankara új fejezetek megnyitásában bízik (2010. május 13.)

Csak minden ötödik európai támogatja a török EU-tagságot (2009. szeptember 14.)

Szerény török előrehaladás a csatlakozási tárgyalásokon (2009. július 2.)

Felgyorsult a török "Orient-expressz" (2009. március 30.)

A reformok lelassulása miatt bírálja a törököket az EP (2009. február 12.)

Rengeteg házifeladata van még Ankarának (2008. november 6.)

Két újabb fejezetet nyithat meg Zágráb és Ankara (2008. június 16.)

Ígéretei betartására sürgeti Törökországot az EP (2008. május 22.)

Barroso a reformok felgyorsítására kérte Ankarát (2008. április 14.)

Újabb fejezetnyitások a törökökkel és a horvátokkal (2007. december 20.)

Még az idén két újabb fejezetet nyithat meg Ankara (2007. november 22.)

Brüsszel fokozza a nyomást Törökországra (2007. november 8.)

Mértéktartásra szólította fel Ankarát a Parlament (2007. október 25.)

A török reformok felgyosítását várja a Parlament (2007. október 8.)

A reformok felgyorsítását várja Erdogantól az EU (2007. július 26.)

Párizs a fékpedálra lépett a török tárgyalásokon (2007. június 28.)

Törökország csatlakozási dátumot szeretne hallani (2007. április 18.)