Elhalasztották az EP-szavazást a felügyeletekről

Az EP-képviselők úgy döntöttek, hogy egyelőre nem szavaznak az új európai pénzügyi felügyeleti keretről, időt adva ezzel a Parlament és a tagállamok közötti nézeteltérések elsimítására. Az átfogó jogszabályi csomag helyett a képviselők szerdán egy, az EP álláspontját rögzítő politikai nyilatkozatot fogadtak el. Olli Rehn gazdasági biztos – bár sajnálatát fejezte ki, hogy az EP-szavazás most elmaradt – ugyanakkor örömének adott hangot, miután valamennyi fél egyértelműen késznek mutatkozott arra, hogy szeptemberig végre megállapodásra jussanak.

Az EUobserver szerint az EP képviselői a hétfői, éjszakába nyúló tárgyalásokon egy sor engedményt tettek, ezzel is próbálván áthidalni a Parlament és a tagállamok pozíciói közti különbséget. A Huszonhetek között ugyanakkor akad olyan, amely finoman szólva is nem lelkesedik azért, hogy a három új felügyeleti szerv kezébe túlságosan erős jogosítványokat adjanak. Nagy-Britannia például attól tart, hogy az új intézmények a nemzeti hatóságok feje fölött dönthetnek majd, kiemelve egyúttal azt is, hogy egy ilyen lépés szerinte a tagállamok fiskális autonómiáját sértené. Az EP képviselői viszont azt akarják, hogy az uniós szintű szerveknek igenis elegendő döntéshozói hatáskörük legyen.

A Tanács nem fogadja el az európai felügyeleti hatóságok közvetlen felügyeletét, és (a nemzeti felügyeleti szervek közti) vita esetén nem fogadja el azok kötelező érvényű döntéseit – hangsúlyozta Guy Verhofstadt, a liberális képviselőcsoport vezetője, miután hétfő éjszaka megfeneklettek a tárgyalások. A patthelyzetet feloldandó a képviselők állítólag több területen is hajlanának arra, hogy engedményeket tegyenek, ugyanakkor – mint arra Michel Barnier, a belső piacért és a pénzügyi szolgáltatásokért felelős biztos kedden az EP-ben rámutatott – a labda most a tagállamok térfelén pattog.

A téma várhatóan előkelő helyen szerepel majd a pénzügyminiszterek jövő keddi találkozójának napirendjén is. A Reuters értesülései szerint ezen a belga soros elnökség olyan kompromisszumos szövegtervezet előterjesztésére készül, amely az eddiginél jobban figyelembe veszi az EP álláspontját. A belgák állítólag igyekeznek megnyerni a briteket is, ám növekszik azoknak a tábora, akik szerint a dossziét minősített szavazással kellene lezárni a Tanácsban, ha kell, London ellenkezése dacára is.

Jean-Paul Gauzès francia néppárti EP-képviselő szerint az alapvető probléma az, hogy a Tanács „nem hajlandó a legkisebb hatalom átruházására sem a három európai felügyeleti szerv számára”. A honatya a Le Figarónak úgy nyilatkozott, hogy a Parlament pedig azért nem engedhet, mert „ez a legkevesebb, amivel Európának tartozunk”. Szerinte a leendő páneurópai felügyeleteknek mindenképpen jogosítványt kell adni, hogy közvetíthessenek a tagállami kormányok között, sőt, ha szükséges, „sürgős esetekben maguk hozhassanak döntéseket”. Gauzès szerint a javaslatokkal szembeni ellenállás a Tanács részéről elsősorban Nagy-Britanniától származik, de felismerhető a Tanács általános szándéka is, hogy a válsággal kapcsolatban elsősorban a kormányok döntsenek, ne az EU-intézmények. „Ez Franciaországra is igaz” – mondta a néppárti képviselő.

Magyar felszólalás

Mihamarabb fel kell állítani az új pénzügyi felügyeleti rendszert – közölte a parlamenti vita során felszólalásában Győri Enikő néppárti képviselő. Kiemelte: a pénzügyi válság kemény leckét adott az Európai Uniónak arról, hogy teljesen más struktúrára és jelentős szigorításra van szükség az eddigi laza felügyeleti gyakorlatban, mely ösztönözte a pénzintézetek spekulációs tevékenységét, reálgazdasági válságot okozott és ennek következtében emberek milliói vesztették el munkahelyüket.

A néppárti politikus hozzászólásában örömét fejezte ki, hogy az Európai Parlament javaslatába sikerült beépítenie a kelet- és közép-európai országok számára fontos módosításokat is. A magyar érdekek szempontjából kiemelkedő jelentőségű törekvés volt, hogy az eurózónán kívüli országokat ugyanolyan jogok illessék meg, mint az eurózónán belülieket az újonnan létrejövő pénzügyi hatóságok felügyeleti tanácsaiban.

Győri Enikő módosító indítványának köszönhetően bekerült a kompromisszumos álláspontba az rendelkezés is, hogy a válság korai előrejelzésére hivatott Európai Rendszerkockázati Tanács vezető testületeiben a nem-eurózóna tagállamok is helyet kapjanak. Ez szerinte azért fontos, mivel csak a kelet- és közép-európai régió megfelelő képviselete a garancia arra, hogy olyan pénzügyi-gazdasági döntések szülessenek európai szinten, amelyek figyelembe veszik a kelet- és közép-európai régió jellegzetes gazdasági kockázatait.
 
A fideszes európai parlamenti képviselő hozzászólásában hangsúlyozta, hogy a kompromisszum elérése érdekében mindkét félnek, vagyis a Tanácsnak és a Parlamentnek is önmérsékletet kell tanúsítania. "Józan és gyors kompromisszumra kell törekednünk a Tanáccsal a még fennálló nyitott kérdésekben azért, hogy a pénzügyi felügyeleti reform a magyar elnökség indulásakor, azaz 2011.január 1-jén életbe léphessen" - zárta felszólalását Győri Enikő.

Megállapodás a bankok tőkeellátottságáról

Az EP szerdán megszavazta a bankok bónuszfizetési gyakorlatát korlátozó és tőkeellátottságát szigorító jogszabály-tervezeteket. Eszerint nem lehet kizárólag készpénzben fizetni a bónuszokat, és 40-60 százalékukat csak három év elteltével lehetne átadni a bankároknak. Az ezen idő alatt esetlegesen elszenvedett veszteségek pedig csökkenthetnék a jutalmak összegét. Az összes bónusz legalább felét kitevő összeget a bank finanszírozási problémái esetén elsőként lehetne felhasználni. Így nem a betétesek által elhelyezett összegek adnák az „első védelmi vonalat”.

A bónuszukat a fizetés bizonyos százalékában kell maximalizálni a parlamenti szavazás szerint. A szabályozás a bónuszszerű nyugdíjakra is kiterjed. Az államok által kisegített bankokra különleges előírások vonatkoznak majd. A jogszabály az ő esetükben korlátozza a bónuszkifizetést, az igazgatóknak pedig csak megfelelően indokolt esetben lehet majd pluszjuttatást adni.

Az EP által megszavazott másik jogszabály szigorúbb tőkekövetelményeket ír elő a bankok számára a piaci műveletek kockázatainak megfelelő biztosítása érdekében. Tanulmányok szerint a szabályok hatályba lépését követően a bankok a mostanihoz képest háromszor-négyszer több tőketartalékkal fognak rendelkezni.

A Tanács várhatóan július 13-án hagyja jóvá az EP által most megszavazott szövegeket. A bónuszokra vonatkozó szabályok 2011 januárjában, a tőkekövetelményekre vonatkozók pedig 2011 végéig léphetnek hatályba.

Michel Barnier illetékes biztos a szavazást követően úgy nyilatkozott, hogy a döntés megmutatta: a bankok számára nincs visszatérés a válság előtti szokásos üzletmenethez. A hitelintézeteknek radikálisan változtatniuk kell gyakorlatukon és a válsághoz vezető, túlzott kockázatvállaláson alapuló mentalitásukon. A magasabb tőkekövetelmények Barnier szerint biztosítani fogják, hogy a bankoknak több tőkéjük legyen a kockázatok fedezetére, s így a szektor egésze jobban ellen fog tudni állnia a piaci sokkoknak.

Sharon Bowles, az EP gazdasági bizottságának elnöke szerint a parlamenti döntés még időben született meg ahhoz, hogy befolyásolja az idei bónusz kifizetését a bankoknál. A brit liberális képviselő úgy látja, a megszavazott szabályok megakadályozzák, hogy egyes bankárok teljesítményüktől teljesen függetlenül hatalmas bónuszokat vághassanak zsebre.

Arlene McCarthy brit szocialista képviselő arra hívta fel a figyelmet, hogy az EP korábban nem látott gyorsasággal nyirbálta meg a bankárok juttatásait. Szerinte a hitelintézetek alkalmazottainak javadalmazása során „mindenek előtt” az adott hitelintézet stabilitását kell szem előtt tartani. Azt is aláhúzta, hogy a bankárok hiába állították, tanultak a válságból, a valóságban még emelték is juttatásaik mérlegfőösszeghez viszonyított arányát. „Amikor a kormányzatok visszafogják a költségvetést és az emberek a csökkentett szolgáltatások és támogatások miatt szenvednek, nem fogadhatunk el olyan banki kultúrát, amely a fizetések és egyéb juttatások rendszerét a fenntarthatóság fölé helyezi” – mondta McCarthy.

Kapcsolódó cikkek

Barnier fél év alatt keresztülhajszolná a pénzügyi reformot (2010. május 20.)

Erősebb pénzügyi felügyeletet akar az EP (2010. május 13.)

Elégedetlen az EP a pénzügyi felügyeleti reformmal (2010. február 25.)

A válság hatására megtorpant a pénzügyi integráció (2010. január 11.)

Alku a pénzügyi felügyeleti rendszer reformjáról (2009. december 3.)

Komoly viták a pénzügyi felügyeleti reformról (2009. november 30.)

Sziszifuszi munka lesz a pénzügyek rendbetétele (2009. november 12.)

Újabb javaslatok a pénzügyi felügyelet reformjára (2009. október 29.)

Politikai alku a makroszintű pénzügyi felügyeletről (2009. október 22.)

A szabályozás korlátaira emlékeztet a pénzügyi szektor (2009. szeptember 28.)

A pénzügyi reformok terén sikeres volt a G20-csúcs (2009. szeptember 28.)

Jogszabálytervezetekké váltak a felügyeleti reform tervei (2009. szeptember 24.)

Pénzügyi szabályozási döntések a nyári szünet előtt (2009. július 30.)

Sínre került a pénzügyi felügyeletek új rendszere (2009. június 22.)

Egyetértés a felügyeleti reform alapkérdéseiben (2009. június 11.)

Brüsszel gyors bankfelügyeleti reformot javasol (2009. május 28.)