A magyar elnökség végére lehet csak keretköltségvetési javaslat

Nevük mellőzését kérő, vezető bizottsági források márciusban még úgy vélték, hogy az újabb hét (vagy öt) éves közösségi pénzügyi keret vitáit azért kívánatos rögtön a magyar elnökség elején megkezdeni, hogy elegendő idő álljon rendelkezésre a mindig nagyon fájdalmas és elhúzódó alkudozás befejezésére még a 2012 második félévében esedékes ciprusi elnökség előtt. A ciprusit megelőző „dán félév” végéig azért is szükség volna minden sarokkérdésben a megállapodásra, mert korábbi tapasztalatok szerint legalább további fél évet elvisz majd az Európai Parlamenttel történő intézményközi alkudozás. Emlékezetes, hogy a jelenleg hatályos hét éves pénzügyi keretről született 2005-ös megállapodást 2006-ban az EP 4 milliárd euróval felsrófolta, és utána még hátra volt a végrehajtáshoz (mindenekelőtt a kohéziós pénzek elköltéséhez) szükséges jogszabályok megalkotása is. Bizottsági körökben ma úgy látják, hogy azzal, hogy 2005-ben fél évet csúszott a hét éves csomag elfogadása, lényegében elveszett a 2007-ben kezdődött újabb programozási időszak első éve.

Janusz Lewandowski ennek ellenére pénteken már úgy fogalmazott, hogy a jelenlegi tervek szerint valószínűleg csak „2011 közepén” fogja a Bizottság közzétenni a büdzsé-viták megkezdését jelentő első javaslatát. Hasonlóképpen csúszni fog – a korábban jelzett idén júliusról valószínűleg szeptemberre – a jelenleg futó hét éves költségvetés félidős bizottsági felülvizsgálata is, tette hozzá. A menetrend változása mögött a lengyel biztos szerint mindenekelőtt a jelenlegi euróválság áll, aminek minél eredményesebb kezelése a tagállamok lehető legegységesebb fellépését és egyetértését tenné szükségessé. Ezt elérni önmagában sem könnyű, de végkép kedvezőtlen hatással lenne rá, ha a közös költségvetés - tagállamokat hagyományos módon végletesen megosztó témáját - mindeközben előtérbe állítanák. „A pénzekről folyó vita láthatóan az egyik legmegosztóbb esemény a tagországok egymás közötti viszonyában” – emlékeztetett ennek kapcsán. Ugyanezen megfontolás miatt igyekeznek majd minél kisebb jelentőséget tulajdonítani az említett félidős költségvetési felülvizsgálatnak is, és lehetőleg minél kevesebb feltűnéssel próbálnak majd túlesni rajta.

Arra a kérdésre, hogy vajon ilyen formán elegendő lehet-e az idő az immár huszonhetes körben esedékes költségvetési alkuk lefolytatására a 2012-es dán elnökség végéig, Lewandowski válaszában bizakodóan úgy fogalmazott, hogy okulva a 2005-ös megállapodást előkészítő Prodi-bizottság tanulságaiból, és megfelelő előkészítés esetén igenis lehet esély egy 2012. júniusi vitazárásra. (Csupán emlékeztetőül: a 2005. decemberi megállapodáshoz vezető utat a Bizottság 2004 elején közzétett első javaslata nyitotta meg, amiről 2005 júniusában már-már sikerült megállapodni, azonban elsősorban brit – részben holland – fenntartások miatt ez végül csak decemberben jött össze.).

Megfigyelők mindezek kapcsán emlékeztetnek ugyanakkor arra is, hogy a 2012. júniusi megállapodást könnyen zátonyra futtathatja az a tény, hogy a megelőző hetekben-hónapokban esedékesek a francia választások is, ami hagyományosan nem kedvező háttér ilyen fajsúlyú uniós megállapodások révbe juttatására (különös tekintettel a közös agrárkiadások kapcsán várható késhegyig menő vitákra.)

Egyszerűsítések az uniós alapok felhasználásában

A lengyel költségvetési biztos a péntek beszélgetés során ismertette a Bizottság aznap elfogadott javaslatát az EU-alapok felhasználásának könnyítésére is. A kezdeményezés voltaképpen a közösségi források felhasználásról háromévente kötelezően esedékes felülvizsgálat részeként született, és Lewandowski reményei szerint legkésőbb 2011 végéig sikerül majd elfogadtatni a tagországokat magában foglaló EU-tanáccsal és az Európai Parlamenttel. Ez esetben a különböző közösségi alapok igénybevétele már 2012-től az új – számos adminisztratív eljárást egyszerűsítő, esetenként újabb, innovatív formákat is bevető, emellett azonban a nemzeti kifizetési ügynökségek felelősségét fokozó – rendszer alapján történhet. A 2014-től kezdődő új pénzügyi ciklusban pedig már mindenképpen ezek az új szabályok szolgálnának alapul az EU-alapok igénybevételéhez. (A csomag ugyan kiemelten kezeli a kis- és közepes vállalkozásokat, az innovációt és kutatást célzó pénzfelhasználást, de amúgy összességében valamennyi uniós alapra kiterjedő hatályú.)

Az adminisztráció egyszerűsítése tekintetében a legfontosabb újítás, hogy az egy összegű „eredményfinanszírozásra” térhetnének át, szemben azzal a mai gyakorlattal, amelyben EU-forrásból voltaképpen egy-egy projekt tételes költségeit térítik meg. Ez utóbbi feltételezi, hogy a projekttel kapcsolatos összes kiadás összes számlája hibátlanul rendben van, és közösségi alapú pénzekből utóbb ezeket fizetik ki a támogatási szerződésben rögzített mértékig. Mindez azonban többnyire nehézkessé teszi az elszámolást, sokszor egyetlen kis összegű számla kapcsán felmerülő formai-tartalmi hiba több tízezres térítés elindítását blokkolhatja. Az új rendszerben – elkészülte után - a projekt megállapodás szerinti végértékét egy összegben térítenék, majd utóbb kellene megfelelő számlákkal a pénzköltés pontos mikéntjét igazolni.

Sokaknak könnyebbséget jelenthet majd az is, hogy a jövőben az eddigi 25 ezer helyett 50 ezer euró lesz az a küszöbszint, ami alatt közösségi pénzekből finanszírozott projektekhez kevesebb dokumentációt kell majd átadni. Adminisztrációt egyszerűsíthet és időmegtakarítást jelenthet, hogy az új rendszerben nem lesz már elvárás külön számla nyitása a közösségi alapú források befogadásához, mi több: az ilyen pénzek nyomán a számlán keletkező kamatokat sem várnák vissza a közösségi büdzsébe. Ugyancsak eljárást könnyítő – kihatásaiban pedig folyósítást gyorsító – hatású lehet majd, ha a bizottsági javaslatnak megfelelően a projektekben kockázati finanszírozást végző Európai Beruházási Bankot a mostani gyakorlattól eltérően többé nem „külső partnerként”, hanem egyszerű EU-intézményként kezelik majd.

A javaslat növelné ugyanakkor a helyi kifizető ügynökségek felelősségét is, amennyiben a kohéziós pénzek kifizetésekor is bevezetnék az agrártámogatások folyósításakor már ismert gyakorlatot, miszerint az EU ellenőrző és auditáló hatóságai felé nekik kellene „garancia-nyilatkozatot” tenniük a pénzfelhasználás jogszerűségéről. Cserébe a Bizottság kész rugalmasabbá tenni a „megengedhető hiba” kockázati százalékát . Ez jelenleg valamennyi szektor és minden projekttípus esetében egységesen 2 százalék, holott – miként maga Lewandowski is utalt rá – nyilván más egy bonyolult regionális fejlesztési projekt, meg egy egyszerű adminisztratív elszámolás hibakockázati vonzata.

Az innovatív újítások közül sajtókörökben a legnagyobb feltűnést a harmadik országbeli katasztrófák és válság idején esedékes közösségi támogatások kapcsán javasolt megoldás keltette. Eszerint ugyanis a jelenlegi kétoldalú pénzátutalást minden ilyen alkalommal ad-hoc európai alap felállítása váltaná fel („European Trust Fund”), a tagállamok ide utalnák a segélyezésre szánt pénzüket, a bajba jutott ország felé a támogatás pedig már mint ténylegesen is közös EU-segélyként jutna el.

A csomag egészéről amúgy e héten kedden tájékoztatja először a lengyel biztos az EP költségvetési bizottságságát, majd pedig kezdetét veszi a várhatóan több mint egy éves vita a javaslatról.

Kapcsolódó cikkek

Jó eséllyel a magyar elnökség nyomhatja meg a költségvetési startgombot (2010. április 8.)

Formabontó javaslatok az uniós költségvetés kizöldítésére (2010. március 1.)

Bemutatták a belga-spanyol-magyar elnökségi „trió” programját (2009. december 10.)

Új célokra fordítaná a közös büdzsét a Bizottság (2009. november 9.)

Már most viharokat kavar az új hétéves büdzsé tervezete (2009. október 23.)