A magyar elnökség végére lehet csak keretköltségvetési javaslat

Immár csak „2011 közepén”, azaz legfeljebb a magyar elnökség végén lát esélyt az EU költségvetési biztosa arra, hogy a Bizottság közzétegye a 2014 utáni több éves közösségi pénzügyi keretre vonatkozó javaslatát. Minderről akkor beszélt, amikor brüsszeli tudósítók egy csoportjának ismertette az EU-alapok gyorsabb felhasználását célzó kezdeményezést.

Nevük mellőzését kérő, vezető bizottsági források márciusban még úgy vélték, hogy az újabb hét (vagy öt) éves közösségi pénzügyi keret vitáit azért kívánatos rögtön a magyar elnökség elején megkezdeni, hogy elegendő idő álljon rendelkezésre a mindig nagyon fájdalmas és elhúzódó alkudozás befejezésére még a 2012 második félévében esedékes ciprusi elnökség előtt. A ciprusit megelőző „dán félév” végéig azért is szükség volna minden sarokkérdésben a megállapodásra, mert korábbi tapasztalatok szerint legalább további fél évet elvisz majd az Európai Parlamenttel történő intézményközi alkudozás. Emlékezetes, hogy a jelenleg hatályos hét éves pénzügyi keretről született 2005-ös megállapodást 2006-ban az EP 4 milliárd euróval felsrófolta, és utána még hátra volt a végrehajtáshoz (mindenekelőtt a kohéziós pénzek elköltéséhez) szükséges jogszabályok megalkotása is. Bizottsági körökben ma úgy látják, hogy azzal, hogy 2005-ben fél évet csúszott a hét éves csomag elfogadása, lényegében elveszett a 2007-ben kezdődött újabb programozási időszak első éve.

Janusz Lewandowski ennek ellenére pénteken már úgy fogalmazott, hogy a jelenlegi tervek szerint valószínűleg csak „2011 közepén” fogja a Bizottság közzétenni a büdzsé-viták megkezdését jelentő első javaslatát. Hasonlóképpen csúszni fog – a korábban jelzett idén júliusról valószínűleg szeptemberre – a jelenleg futó hét éves költségvetés félidős bizottsági felülvizsgálata is, tette hozzá. A menetrend változása mögött a lengyel biztos szerint mindenekelőtt a jelenlegi euróválság áll, aminek minél eredményesebb kezelése a tagállamok lehető legegységesebb fellépését és egyetértését tenné szükségessé. Ezt elérni önmagában sem könnyű, de végkép kedvezőtlen hatással lenne rá, ha a közös költségvetés - tagállamokat hagyományos módon végletesen megosztó témáját - mindeközben előtérbe állítanák. „A pénzekről folyó vita láthatóan az egyik legmegosztóbb esemény a tagországok egymás közötti viszonyában” – emlékeztetett ennek kapcsán. Ugyanezen megfontolás miatt igyekeznek majd minél kisebb jelentőséget tulajdonítani az említett félidős költségvetési felülvizsgálatnak is, és lehetőleg minél kevesebb feltűnéssel próbálnak majd túlesni rajta.

Arra a kérdésre, hogy vajon ilyen formán elegendő lehet-e az idő az immár huszonhetes körben esedékes költségvetési alkuk lefolytatására a 2012-es dán elnökség végéig, Lewandowski válaszában bizakodóan úgy fogalmazott, hogy okulva a 2005-ös megállapodást előkészítő Prodi-bizottság tanulságaiból, és megfelelő előkészítés esetén igenis lehet esély egy 2012. júniusi vitazárásra. (Csupán emlékeztetőül: a 2005. decemberi megállapodáshoz vezető utat a Bizottság 2004 elején közzétett első javaslata nyitotta meg, amiről 2005 júniusában már-már sikerült megállapodni, azonban elsősorban brit – részben holland – fenntartások miatt ez végül csak decemberben jött össze.).

Megfigyelők mindezek kapcsán emlékeztetnek ugyanakkor arra is, hogy a 2012. júniusi megállapodást könnyen zátonyra futtathatja az a tény, hogy a megelőző hetekben-hónapokban esedékesek a francia választások is, ami hagyományosan nem kedvező háttér ilyen fajsúlyú uniós megállapodások révbe juttatására (különös tekintettel a közös agrárkiadások kapcsán várható késhegyig menő vitákra.)

Egyszerűsítések az uniós alapok felhasználásában

A lengyel költségvetési biztos a péntek beszélgetés során ismertette a Bizottság aznap elfogadott javaslatát az EU-alapok felhasználásának könnyítésére is. A kezdeményezés voltaképpen a közösségi források felhasználásról háromévente kötelezően esedékes felülvizsgálat részeként született, és Lewandowski reményei szerint legkésőbb 2011 végéig sikerül majd elfogadtatni a tagországokat magában foglaló EU-tanáccsal és az Európai Parlamenttel. Ez esetben a különböző közösségi alapok igénybevétele már 2012-től az új – számos adminisztratív eljárást egyszerűsítő, esetenként újabb, innovatív formákat is bevető, emellett azonban a nemzeti kifizetési ügynökségek felelősségét fokozó – rendszer alapján történhet. A 2014-től kezdődő új pénzügyi ciklusban pedig már mindenképpen ezek az új szabályok szolgálnának alapul az EU-alapok igénybevételéhez. (A csomag ugyan kiemelten kezeli a kis- és közepes vállalkozásokat, az innovációt és kutatást célzó pénzfelhasználást, de amúgy összességében valamennyi uniós alapra kiterjedő hatályú.)

Az adminisztráció egyszerűsítése tekintetében a legfontosabb újítás, hogy az egy összegű „eredményfinanszírozásra” térhetnének át, szemben azzal a mai gyakorlattal, amelyben EU-forrásból voltaképpen egy-egy projekt tételes költségeit térítik meg. Ez utóbbi feltételezi, hogy a projekttel kapcsolatos összes kiadás összes számlája hibátlanul rendben van, és közösségi alapú pénzekből utóbb ezeket fizetik ki a támogatási szerződésben rögzített mértékig. Mindez azonban többnyire nehézkessé teszi az elszámolást, sokszor egyetlen kis összegű számla kapcsán felmerülő formai-tartalmi hiba több tízezres térítés elindítását blokkolhatja. Az új rendszerben – elkészülte után - a projekt megállapodás szerinti végértékét egy összegben térítenék, majd utóbb kellene megfelelő számlákkal a pénzköltés pontos mikéntjét igazolni.

Sokaknak könnyebbséget jelenthet majd az is, hogy a jövőben az eddigi 25 ezer helyett 50 ezer euró lesz az a küszöbszint, ami alatt közösségi pénzekből finanszírozott projektekhez kevesebb dokumentációt kell majd átadni. Adminisztrációt egyszerűsíthet és időmegtakarítást jelenthet, hogy az új rendszerben nem lesz már elvárás külön számla nyitása a közösségi alapú források befogadásához, mi több: az ilyen pénzek nyomán a számlán keletkező kamatokat sem várnák vissza a közösségi büdzsébe. Ugyancsak eljárást könnyítő – kihatásaiban pedig folyósítást gyorsító – hatású lehet majd, ha a bizottsági javaslatnak megfelelően a projektekben kockázati finanszírozást végző Európai Beruházási Bankot a mostani gyakorlattól eltérően többé nem „külső partnerként”, hanem egyszerű EU-intézményként kezelik majd.

A javaslat növelné ugyanakkor a helyi kifizető ügynökségek felelősségét is, amennyiben a kohéziós pénzek kifizetésekor is bevezetnék az agrártámogatások folyósításakor már ismert gyakorlatot, miszerint az EU ellenőrző és auditáló hatóságai felé nekik kellene „garancia-nyilatkozatot” tenniük a pénzfelhasználás jogszerűségéről. Cserébe a Bizottság kész rugalmasabbá tenni a „megengedhető hiba” kockázati százalékát . Ez jelenleg valamennyi szektor és minden projekttípus esetében egységesen 2 százalék, holott – miként maga Lewandowski is utalt rá – nyilván más egy bonyolult regionális fejlesztési projekt, meg egy egyszerű adminisztratív elszámolás hibakockázati vonzata.

Az innovatív újítások közül sajtókörökben a legnagyobb feltűnést a harmadik országbeli katasztrófák és válság idején esedékes közösségi támogatások kapcsán javasolt megoldás keltette. Eszerint ugyanis a jelenlegi kétoldalú pénzátutalást minden ilyen alkalommal ad-hoc európai alap felállítása váltaná fel („European Trust Fund”), a tagállamok ide utalnák a segélyezésre szánt pénzüket, a bajba jutott ország felé a támogatás pedig már mint ténylegesen is közös EU-segélyként jutna el.

A csomag egészéről amúgy e héten kedden tájékoztatja először a lengyel biztos az EP költségvetési bizottságságát, majd pedig kezdetét veszi a várhatóan több mint egy éves vita a javaslatról.


Eddigi hozzászólások (0)

Twitter
Facebook