Az Európai Bizottság és a Tanács által javasoltnál erősebb pénzügyi felügyeleti tevékenységet szeretne uniós szintre delegálni az Európai Parlament gazdasági bizottsága. A testület minden új uniós felügyeleti szervet Frankfurtba telepítene, szemben a Tanács által szorgalmazott három eltérő helyszínnel.
A parlamenti szakbizottságban hétfőn megszavazott módosító indítványok szerint a mikroszintű pénzügyi felügyeletre is létre kellene hozni egy ernyőszervezetet. Az Európai Bizottság által javasolt három új felügyeleti szerv (az Európai Bankhatóság, az Európai Biztosítási Hatóság és az Európai Értékpapír-piaci Felügyeleti Hatóság) ennek lenne alárendelve. Tevékenységüket egy erős koordinációs bizottság hangolná össze. Noha mindhárom szerv önálló lenne és saját alkalmazottakkal rendelkezne, nagyfokú együttműködésre lennének kötelezve.
Részben éppen emiatt a kooperációs kényszer miatt mindhárom intézménynek Frankfurtban kellene működnie – javasolja a parlamenti szakbizottság. Mint ismert, a Tanács által elfogadott verzió három különböző városba telepítené a felügyeleteket: a bankhatóságot Londonba, az értékpapír-piaci hatóságot Párizsba, s csupán a biztosítási felügyeletet vinné Frankfurtba. A széttagoltság mellett ugyanis óhatatlanul lazább lenne a három szervezet együttműködése – érvelnek a parlamenti képviselők.
Szerintük ezzel szemben arra lenne szükség, hogy a három szerv egységes szabálykönyvből dolgozzon, amely minden pénzügyi szereplőre érvényes az EU egységes belső piacán. A banki, biztosítási és befektetési tevékenységek ugyanis mára már olyan nagy mértékben integrálódtak egymásba, hogy a működési standardjaikat megszabó testületeknek is egymással integráltaknak kell lenniük.
A parlamenti szakbizottság emellett többlet-hatáskörökkel is felruházná a három új felügyeletet. Megadná neki a lehetőséget új standardok alkotására, amelyeket később az Európai Bizottság jogilag kötelező érvénnyel ruházhatna fel. Olyan, uniós jogi hatállyal bíró döntéseket is hozhatnának, amelyekkel az EU-jogszabályok ellen vétő tagállami felügyeleti hatóságok intézkedéseit „tehetnék helyre”. A makroszintű felügyeletre létrehozandó Európai Rendszerkockázati Tanáccsal (ESRB) együtt pedig stressz-tesztek elvégzésére is fel lennének jogosítva az ellenőrzésük alá tartozó szakterületeken. Ezen túlmenően a bankhatóság (EBA) még azt is vizsgálhatná, hogy a háztartások és a kis- és középvállalati szektor számára elérhetőek és hozzáférhetőek-e a hitelek, illetve milyen a hitelek költségszintje.
A szakbizottság szerint az uniós felügyeletek betilthatnának egy pénzügyi terméket, ha az túlságosan nagy kockázatokat hordoz. Ez különösen a leendő Európai Értékpapír-piaci Felügyeleti Hatóság (ESMA) számára lehet fontos, hiszen ezzel a jogosítvánnyal bármilyen értékpapír forgalmazását megtilthatják, ha túl kockázatosnak ítélik. Az ESMA-t egyébként a képviselők a hitelminősítők és a klíringházak esetében is tanácsadói jogosítványokkal ruháznák fel a felügyeleti és szabályozási kérdésekben.
Uniós betétvédelmi alap és stabilitási alap terve
Az EU-szinten felügyelt pénzpiaci szereplőket arra is köteleznék, hogy járuljanak hozzá egy európai szintű betétvédelmi alap és egy európai pénzügyi stabilitási alap felállításához. A hozzájárulás mértéke az adott pénzintézet kockázati besorolásától függene. A két alap akkor lépne közbe, ha valamelyik (EU-szinten felügyelt) pénzpiaci szereplő fizetési nehézségekbe kerülne és refinanszírozási igényei merülnének fel, vagy pénzügyi mentőcsomagot kellene számára összeállítani. Az alapok azonban saját kötvénykibocsátással is bővíthetnék a rendelkezésükre álló pénzeszközöket. Emögött az a megfontolás húzódik meg, hogy vészhelyzet esetén ne az adófizetőknek kelljen állniuk a mentőakciók számláját.
Többlet-jogosítványokkal ruháznák fel a képviselők az ESRB-t is az Európai Bizottság által javasolt jogkörökön felül. Nem csupán arra adnának neki lehetőséget, hogy előzetesen figyelmeztessen, ha a gazdaság pénzügyi vészhelyzet küszöbére érkezett, hanem arra is, hogy kimondhassa a vészhelyzet beálltának tényét. A figyelmeztetéseket egyébként nemcsak a Tanácsnak címezhetné az ESRB, hanem a három mikroszintű felügyeletnek és az Európai Parlamentnek is.
A szakbizottság a kockázati szinteket is könnyebben érthetővé alakítaná. Ennek jegyében az ESRB-nek közös indikátor-készletet kellene összeállítania, amellyel egységes módon vizsgálhatná az egyes, határokon átnyúló pénzintézetek tevékenységéhez kapcsolódó kockázatokat. Mindezt egy színeken alapuló skálán kellene megvalósítani, mert ez könnyebbé teszi az értékelés gyors megértését. Az ESRB láthatóságának és hitelességének növelése érdekében a testület élére az Európai Központi Bank elnökét kellene állítani, igazgatósági tagságát pedig a tudományos élet képviselőivel kellene kiegészíteni.
Az EP szakbizottsága jelentősen korlátozná a tagállamok lehetőségeit a hosszas vita után kiharcolt védzáradék alkalmazására (ez lehetővé tenné, hogy eltekintsenek valamilyen döntés életbe léptetésétől, ha valamely tagállam úgy érezné, annak eredményeként költségvetési problémái keletkeznének). A parlamenti szakbizottsági szöveg szerint ehhez sokkal alaposabb bizonyítékok kellenek. Három év elteltével pedig már az Európai Bizottságot is felkérnék, hogy értékelje a védzáradék használatát.
Most intenzív tárgyalások kezdődnek az EP-képviselők és a Tanács korifeusai között, hogy olyan megoldást találjanak, amely mindkét felet kielégíti. A Parlament vezetői abban reménykednek, hogy a remélhetőleg gyorsan megszülető megállapodást már az EP júniusi plenáris ülésén szavazásra lehet majd bocsátani.
Twitter
Kommenteléshez kérjük, lépjen be!
Ha Ön BruxInfo előfizető, lépjen be az oldalraAmennyiben Ön nem előfizetője a BruxInfo hírleveleinek, cikkeinkhez akkor is hozzászólhat Google-, Yahoo-, liveID-, Twitter-, Facebook-, vagy openID azonosítóval! Ide kattintva léphet be!
Eddigi hozzászólások (0)