Politikai egyezségre jutottak szerdán az EU-tagállamok pénzügyminiszterei a pénzügyi felügyeletek reformjának mikroszintű vonatkozásairól. A kompromisszum ugyan főleg a londoni City függetlenségét féltő brit kormány fellépésének tulajdoníthatóan elmarad a bizottsági javaslat ambícióitól, de a résztvevők szerint így is jelentős előrelépés a jelenlegi helyzethez képest.
Közös nevezőre jutottak a tagállamok pénzügyminiszterei szerdán Brüsszelben a határokon átnyúló tevékenységet folytató pénzügyi szereplők (bank- és biztosítócsoportok, illetve értékpapír-forgalmazók) mikroszintű felügyeleti rendszerének reformjáról. A megállapodás értelmében – amelyhez még a kérdésben ugyancsak döntéshozói jogkörökkel rendelkező Európai Parlamentnek is lesz hozzászólása – három új európai szintű hatóság jön létre az európai piacokon tevékenységet folytató bankok, biztosítók és értékpapír-piaci szereplők által nyújtott pénzügyi szolgáltatások ellenőrzésére. Ezek a nemzeti felügyeleti hatóságok közötti vitás ügyekben bizonyos feltételek mellett akár kötelező érvényű döntéseket is hozhatnak. Az egyes bankok és más pénzintézetek mindennapos felügyeletét ezután is a nemzeti pénzügyi felügyeletek látják majd el.
„Meggyőződésem, hogy az Európai Unió a jelenleginél jobb felügyeleti struktúrával rendelkezik majd a jövőben” – jelentette ki az ülést levezető Anders Borg svéd pénzügyminiszter, aki szerint az alku jól tükrözi a különböző érdekek közötti egyensúlyt. Charlie McCreevy belső piaci biztos egy újságírói kérdésre elismerte, hogy a Bizottság ambiciózusabb megállapodást szeretett volna, de az egyezséget így is jelentős előrelépésnek minősítette a jelenlegi helyzethez képest.
Oszkó Péter magyar pénzügyminiszter a tanácsülést követően emlékeztetett rá, hogy Magyarország és Olaszország elsőként kezdeményezték az európai pénzügyi felügyeleti rendszer reformját (méghozzá egységes európai pénzügyi felügyelet bevezetését szorgalmazva – a szerk.), és ugyan a végleges kompromisszum elmarad a várakozásaitól, mégis támogatta ezt, mert fontosnak tartotta, hogy létrejöjjön az új struktúra. Oszkó a BruxInfo kérdésére válaszolva úgy vélte, hogy az új rendszernek köszönhetően a magyar pénzügyi felügyelet „keze most oda is elérhet, ahová eddig nem”. Felhívta a figyelmet arra, hogy a nemzeti bankfelügyeletek közötti vitás kérdések az új rendszernek köszönhetően rendezhetővé válnak majd. Emlékezetes, hogy a jelenlegi szerkezetben a hazánkban is jelen lévő nemzetközi bankcsoportok felügyeletével összefüggő kérdésekben az anya- és nem a fogadó ország hatóságaié az utolsó szó.
A reform bizonyos mértékű felpuhulásában komoly szerepet játszott Nagy-Britannia, amely minden áron el akarta kerülni, hogy az európai szintű felügyeletek a brit pénzügyi rendszerre vonatkozóan kötelező érvényű döntéseket hozzanak, különösen olyan esetekben, amelyeknek költségvetési kihatásai lehetnek. A britek végül elérték, hogy a kormányok ilyen jellegű ügyekben a pénzügyminiszteri tanács elé vihetik a problémát (fellebbezhetnek), amely egyszerű többséggel szavaz a kérdésben (mégpedig úgy, hogy minden országnak egy szavazata van). Ha ezen a fórumon nem sikerül megállapodni, akkor az ügy két eljárás között az Európai Tanács elé kerülhet, ahol már az egyhangúság a követelmény.
Amennyiben a nemzeti hatóságok között támad a felügyeletről vita, első lépcsőben egy szakértői bizottság próbál majd elsimítani a nézeteltérést, mégpedig egyszerű többségi szavazással. Kudarc esetén a vita második lépcsőben egy másik fórum elé kerül. Ha az anyaország valamelyik bankját érintő döntést kifogásol az anyaország, akkor súlyozott többségi szavazással döntenek.
A pénzügyi felügyeleti reform makroprudenciális elemeiről már az októberi Ecofinen egyetértés alakult ki. Ennek értelmében frankfurti központtal, az Európai Központi Bank elnökének vezetésével és a központi bankok európai rendszerének alárendelten létrejön az Európai Rendszerkockázati Tanács (ERT), amelynek feladata a pénzügyi rendszer egészét érintő kockázatok folyamatos nyomon követése és elemzése lesz. Az ERT célja, hogy időben felhívja a figyelmet a veszélyes jelenségekre és szükség esetén ajánlásokkal forduljon a tagállamok szakhatóságai felé. Nem kötelezheti őket, de a tagállami felügyeleti szerveknek meg kell indokolniuk, ha eltérnek az ajánlásoktól.
A reform másik, mikroprudenciális részéről született tehát december 2-án a megállapodás. Eszerint az Európai Bankhatóság, az Európai Biztosítási és Foglalkoztatóinyugdíj-Hatóság, illetve az Európai Értékpapír és Piaci Hatóság a Pénzügyi Felügyeletek Európai Rendszere (PFER) keretein belül jön létre. A bankok, a biztosítók és az értékpapír-forgalmazók egy-egy tagállamon belüli tevékenységét továbbra is a nemzeti felügyeletek látják majd el, amelyek szintén részesei lesznek a PFER-nek.
A három új európai felügyelet a már meglévő európai felügyeleti bizottságok alapjain jön létre, de azokhoz képest bővebb hatáskörrel. Javaslatokat dolgozhatnak ki a felügyeleti tevékenység szabványosítására, a szabályoknak a tagállamok közötti konzisztens alkalmazásának garantálására, bizonyos technikai standardokra. Feladatuk lesz közös felügyeleti kultúra kialakítása és következetes felügyeleti gyakorlat biztosítása. Garantálniuk kell, hogy a tagállami felügyeletek egységes illetve harmonizált szabálykönyvet alkalmaznak tevékenységük során. Össze kell gyűjteniük a mikro-prudenciális felügyeleti tevékenységgel kapcsolatos információkat.
Teljeskörű felügyeleti jogokat gyakorolnak majd a hitelminősítő intézetek felett. Azt is tőlük várják, hogy biztosítsák a felügyeletek közti koordinált fellépést válságok idején. Döntéseik azonban semmilyen formában nem kötelezhetik a tagállami költségvetéseket – vagyis nem hozhatnak a tagállami adófizetők pénzének elköltését befolyásoló döntéseket. Határozataik ellen pedig az európai bíróságokon lehet jogorvoslatot keresni.
Az új felügyeletek jogi személyek lesznek a közösségi jog alapján. Állandó elnökség vezeti majd őket és minden tagállam nemzeti felügyelete képviselői helyet kapnak bennük. A bankfelügyelet székhelye London, az értékpapír-felügyeleté Párizs, a biztosításfelügyeleté Frankfurt lesz.
Verhofstadt: Kapcsolat kell a makro- és mikrofelügyelet közt
Éles kritikával illette viszont a megállapodást az Európai Parlament liberális frakciójának vezetője. Guy Verhofstadt szerint nehéz megérteni a megállapodást. „A tagállamok azt hajtogatják, hogy egységes piacot szeretnének a pénzügyi szolgáltatásokban, de most, amikor eljött az idő, hogy megállapodjunk a nemzetek feletti felügyeleti hatóságok létrehozásának alapelvében, némelyikük nagyon húzódozik ettől” – mondta a volt belga kormányfő.
Szerinte a mikroprudenciális és a makroprudenciális felügyelet kettéválasztásával a Tanács saját nézeteit próbálja érvényre juttatni. „Az Európai Parlament azonban be fogja tölteni társ-jogalkotói szerepét és már el is döntötte, hogy egységes egészként kezeli a mikro- és a makroprudenciális felügyeletet” – közölte Verhofstadt. Úgy látja, itt nem az uniós intézmények közötti versengésről van szó, hanem arról, hogy hatékony intézkedéseket kell hozni az újabb gazdasági és pénzügyi válságok megelőzésére. Ehhez pedig meg kell őrizni a kapcsolatot a makrogazdasági és mikrogazdasági szintű felügyelet között, mert ez segíthet a bizalom helyreállításában.
Twitter
Kommenteléshez kérjük, lépjen be!
Ha Ön BruxInfo előfizető, lépjen be az oldalraAmennyiben Ön nem előfizetője a BruxInfo hírleveleinek, cikkeinkhez akkor is hozzászólhat Google-, Yahoo-, liveID-, Twitter-, Facebook-, vagy openID azonosítóval! Ide kattintva léphet be!
Eddigi hozzászólások (0)